TOP5 legjobban várt magyar megjelenés (Ünnepi Könyvhét, 2012)

Közeledik a nyár és ha nyár, akkor itt az Ünnepi Könyvhét, ez természetesen idén sincs másként, rengeteg jó könyv jelenik meg a kedvenc kiadóink jóvoltából, én most összeszedtem azt az ötöt, amit a legjobban várok.

5. Julie Kagawa – A vaskirály

Itt már írtam a sorozatról, ami végre magyarul is megjelenik, nem tudok sokat hozzátenni, nekem ez kell. Pont. Megjelenik a Könyvmolyképző Kiadónál.

4. Benina – Megsebzett szabadság

Egy a honfoglaló magyarok idejében játszódó történelmi romantikus regény. Másnak is olyan jól hangzik ez, mint nekem? Már a borítója is megér, egy többszótagos Ó-t, ráadásul Benina már megvett magának a Bíborhajú sorozattal. Megveszem és kész. Ezt is a Könyvmolyképző Kiadónál keressétek.

3. Kendare Blake – Vérbe öltözött Anna

Csak jót hallottam erről a könyvről, szellemvadászos és Odaát-fílinges. Már rég rajta van az elolvasandók listáján, de most már kivárom a magyar megjelenést, előre is köszönöm a Geopen Kiadónak, hogy kiadja!

2. Karen Marie Moning – Rossz hold kelt fel

Nagyjából úgy viselkedtem, mint egy őrült, amikor megtudtam, hogy a Cor Leonis Kiadó (nem is hallottam eddig róluk, de most egy életre megjegyeztem őket magamnak) átvette ezt a sorozatot a Kelly Kiadótól, és a Könyvhétre már meg is jelenteti a Tündérkrónikák 4. részét. Mondjuk már olvastam a sorozatot, de kell a polcra magyarul is. Nem elfelejteni: a Cor Leonis Kiadónál.

1. Sarah Dessen - Altató

Imádom Dessent, és imádom Dextert, ennek a csodálatos könyvnek a fiúfőszereplőjét (aki nem olvas angolul az találkozhatott vele a Figyelj rám!-ban), ennek a kötetnek örülök a legeslegjobban az összes közül, mert már vagy ötször olvastam, és még mindig van kedvem hozzá. Isteni lesz magyarul is elolvasni. Köszönöm szépen Könyvmolyképző Kiadó!

Amik még érdemelnek pár szót:

- Laurell K. Hamilton – Végzetes flört: Az Anita Blake sorozat következő (és jó rövid) kötete, amit, mivel a többi is megvan, muszáj lesz megvennem.

- Maggie Stiefvater – Lament: Jókat hallottam róla, kívánságlistán van.

- Alex Flinn – Csók, pont jókor: Ez is kell, de csak szép sorjában.

- Tera Lynn Childs – Forgive My Fins: Édes, hableányos könyv, itt írtam már róla.

- Amanda Hocking – A vér szava: Újabb vámpíros sorozat, amivel csak csínjával olvasok, de azért nem lökném félre, ha hozzám vágnának egy példányt.

- Diana Gabaldon – Szitakötő borostyánban: Ez meg az Outlander folytatása, amiről most nem tudom biztosra megjelenik-e a Könyvhétre, de mindenképpen olvasni fogom majd.

Hú, zsúfolt lesz ez a Könyvhét, viszont egy szóval sem panaszkodhatom.

Cassandra Clare – Elveszett lelkek városa (Mortal Instruments #5)

Szeretem Cassandra Clare-t, és szeretem ezt a sorozatot, sőt még a borító is tetszik, szóval eleve úgy álltam neki a könyvnek (miután kiujjongtam magam, hogy megvan végre, plusz felelevenítettem pontosan, mi is történt az előző részben), hogy szeretni fogom. Innentől SPOILER-t tartalmaz az előző részekre nézve!

Clary akkor látta utoljára Jace-t, mikor magára hagyta a tetőn Sebastian üvegkoporsóba zárt élettelen testével, a fiú és Sebastian is eltűntek. Mindennek már két hete, az Árnyvadászok kezdik feladni a keresést, ezért a szokásos csapat, Clary, Simon, Isabelle és Alec lépnek akcióba. Mivel nem tudják, hol kezdjék, Clarynek eszébe jut a Tündérkirálynő, aki szívességet ígért neki...

Kezdem a rossz dolgokkal, mielőtt belevágnék a jókba. A rossz, hogy Clare-től ennél kicsit többet várok, így volt ez már az előző könyvvel is, és most megint. Elvégre megírta az első három részt úgy, hogy le sem lehetett tenni, ezt a kötetet, pedig le lehet. Ráadásul elszaporodtak a párocskák és a problémáik. Persze szeretem Simont, meg Magnust és Alecet, de Maia és Jordan szálát már feleslegesnek éreztem, túl sok volt a romantikus jelenet. Mondjuk ettől még a City of Lost Souls az egyik legjobb könyv, amit idén olvastam, ehhez kétség sem fér.

Szóval a szereplőket már jól ismerjük, bár Jace szemszöge most kimaradt teljesen (fura, de nem hiányzott). Örültem, hogy Clary megint fejlődött kicsit, Simon még jobban és annak leginkább, hogy volt sok Sebastian jelenet. Tudom, hogy elvileg utálni kellene a srácot, de én bírom a gonoszokat, Sebastiant főleg. Akit nem bírtam az Alec, tisztára ki voltam akadva rá azért, amiért Magnus is a könyv végén, ugyanakkor az ő kapcsolatuk alakulása érdekel a legjobban. Jocelyn továbbra sem lett a kedvencem, eddig se kedveltem túlzottan, most még jobban nem bírom.  

A cselekményről annyit, hogy összetett, több minden történik, mint az előző részben, és itt most jobban tetszettek a Simonnal történtek, bár Clary és Sebastian jelentei is nagyon bejöttek, ahogy a könyv vége is izgalmas lett. Szokásosan pörgősek az események, ami az egyik legjobb dolog Clare könyveiben. Ami pedig biztos, hogy nagyon hosszú az epilógus, néztem is, hogy ha ott kezdődik az epilógus, mi van még azon a sok oldalon, és kiderült, hogy az.

Nem tudom, mit mondhatnék még, nem akarom elspoilerezni az egészet, inkább hangot adok a szomorúságomnak, hogy megint mennyit kell várni a következő részre, és megemlítem, hogy érdemes utánakeresni a Mortal Instruments extráknak, ugyanis jók (vannak jelenetek Jace szemszögéből, képeslapok, amiket Alec és Magnus váltott a többiekkel, ilyesmi).

Ja, és még egy hír, ami kapcsolódik Cassandra Clare-hez, Holly Blackkel ír közösen könyvet, amiről eddig annyit lehet tudni, hogy 2014-ben várható (és érdekesnek ígérkezik).

Amit (nagyon) szerettem: hogy Clare tud írni, ugyanis kissé elegem lett a mostanában olvasott kevésbé jó könyvekből, így ez most igazi felüdülés volt; Simon esti meséjét Isabelle-nek; Sebastian jeleneteit; az ütős poénokat.

Nem szerettem: ezek elhanyagolhatóak, fentebb már leírtam.

Hogy is volt? Cassandra Clare – Bukott angyalok városa

Rettentő bosszantó volt, mikor rájöttem, hogy itt a City of Lost Souls, és nem emlékeztem rá pontosan mi is volt az első (vagy negyedik, ahogy vesszük) részben.

Figyelem, innentől SPOILER-es információk következnek, így aki nem olvasta még a könyvet csak saját felelősségre olvassa tovább!

 

* SPOILERZÓNA* SPOILERZÓNA* SPOILERZÓNA*

Az Árnyvadászok és az Alvilágiak végre szövetségre léptek, csakhogy valaki Árnyvadászokat kezd gyilkolni, veszélyeztetve ezzel az újdonsült békét. Simont – aki nemcsak a vámpírléttel, és Káin jelének következményeivel küzd, de egyszerre randizik Isabelle-lel és Maiával – Camille, a manhattani vámpírklán vezére hívatja magához és megpróbálja rávenni a fiút, hogy álljon mellé, de Luke és az Árnyvadászok segítségével sikerül élve elfogni a nőt.

Közben Clary rengeteget edz, hogy igazi Árnyvadász lehessen, ebben segítségére van Jace is, akivel bár a szerelmük megingathatatlannak látszik, mégis eltávolodnak egymástól. Jace valójában rémálmokat lát, amik mind úgy végződnek, hogy megöli Claryt. Jocelyn aggódni kezd, mert a városban halott csecsemőt találnak, rajta a démonvérrel folytatott kísérletek jeleivel. Clary nyomozni kezd, jóformán egyedül megy el a Talto egyház épületébe, ahol megtámadja egy démon.

Simonra rossz napok járnak, többször megtámadják, de Káin jele miatt a támadók apró darabkákban végzik, aztán az édesanyjától is el kell költöznie bandájának legújabb tagjához Kyle-hoz. Kyle-ról kiderül, hogy vérfarkas, méghozzá a Farkasgárda egyik tagja, akit azért küldtek, hogy figyeljen oda Simonra. Simonék koncertjén a fiúnak megint nincs jó estéje, megharap egy Maureen nevű kislányt, Maia és Isabelle tudomást szereznek egymásról, aztán Kyle-ról derül ki, hogy valójában Jordan, Maia exe, ő tette vérfarkassá a lányt. Simont ezen felül egy üzenetben értesítik, hogy elrabolták a barátnőjét, amit nem vesz komolyan, mert Maiát, Isabelle-t és Claryt is rendben találja.

Camille, az elfogott vámpírvezér, csak Magnus Bane-nel hajlandó szóba állni. Alec és Magnus visszatérnek az utazásukról, és rögtön gondok is adódnak kettejük között, amikor fény derül Camille és Magnus régi viszonyára. Jordan és Maia között kissé rendeződik a viszony, Simon viszont megdöbben, mert holtan találják Maureent (ő volt az emlegetett elrabolt barátnő).

Amikor Jace tudomást szerez Clary és a démon összetűzéséről, végre beszámol a rémálmairól Clarynek. A lány azt javasolja, menjenek el a Néma Testvérekhez segítségért. Úgy tűnik, orvosolható Jace problémája, de álmában megjelenik valaki Max képében, és vérvörös rúnát rajzol a fiú mellkasára. Másnap este a vérfarkasok rendezte ünnepségen (Luke és Jocelyn tiszteletére), Jace is megjelenik, elrabolja Claryt.

Simont a vámpírként visszatérő Maureen csalja el Lilith-hez (minden démonok anyja, rengeteg csecsemővel kísérletezett, de egyik sem élte túl), akiről kiderül, hogy Sebastian testét őrzi, és úgy hiszi, Simon felélesztheti őt, hiszen Clary felborította az egyensúlyt, mikor azt kérte Razieltől, hogy keltse életre Jace-t, Sebastian lett az ellensúly. Simon, mivel látja, hogy nincs más választása, hiszen Jace Lilith befolyása alatt tőrt szorít Clary torkához belekezd a szertartásba. Clary azonban nem hagyja magát, egy késsel hatástalanítja a rúnát Jace mellkasán, így a fiú megküzdhet Lilith-tel. Jace és Clary vesztésre állnak, ezért Simon az, aki megmenteni a napot, Káin jele miatt Lilith holtan végzi.

Közben Isabelle, Alec, Maia és Jordan kiderítik, hol vannak Claryék, felmentőseregként átverekedik magukat egy rakás démonszolgán, rábukkannak a halott csecsemőkre, és végszóra megérkeznek a többiekhez. Maia és Jordan között elcsattan egy csók, Isabelle és Simon kicsit közelebb kerülnek egymáshoz, és Magnus meg Alec is megbeszélik a dolgaikat (nagyjából).

Clary és Jace között is minden rendben lenne, csakhogy Jace egyedül marad Sebastian hátrahagyott testével, az pedig az uralma alá vonja a fiút...

És ez történt a Bukott angyalok városában.

Születésnap alkalmából új rovat!

Örömmel jelentem, hogy ma 1 éves a blog, és mivel mindenképp meg akartam ünnepelni valahogy, úgy döntöttem, elindítok egy új rovatot, amit már régóta el akartam kezdeni.

Nem tudom, Ti hogy vagytok vele, de nekem sokszor meggyűlik a bajom a sorozatkötetekkel, ugyanis mire kézbe veszem az egyik kedvenc könyvem harmadik, negyedik, esetleg tizenvalahányadik kötetét, beletelik egy kis időbe, mire fel tudom venni a fonalat, ugyanis annyi sztorit olvasok, hogy gyakran összekeverednek a cselekményszálak, netalán kimegy valami a fejemből. Erre persze megoldás lehet az előző rész újraolvasása (de kinek van erre ideje?), és most a Hogy is volt? rovat.

Igen, ez egy torta! Ki ne akarna ilyet?